7. cikk – A döntésképtelenség alapja

Az öt felvigyázó terme, mint mostanában mindig, hangos volt a zsivajtól. A magas légbe kecsesen felnyúló ötszögletű terem, éppen úgy a föld mélye felé is kinyújtotta magát.  Középen egy ötszögletű kristály volt az egyetlen fényforrás, ami lágy fényével, a légies kupolától a föld mélyéig beragyogta a termet. Az Őrzők, nevükhöz egyáltalán nem méltó módon, heves szóváltásban voltak:

– Nem-nem, és ismételten nem – zengett hangosan Tl-Osz felháborodott hangja. Alapjában véve heves természetű, pirospozsgás arcú alakként ismert, akinek arca most mélyvörös színben pompázott az indulattól. – Ezt nem tudom elfogadni! Miért legyen előnyben a homoki folyam országának követe a kis nép hazájával szemben?

– Mert mindig is szűklátókörű voltál – vágott vissza In-tem-mer-in, majd folytatta – Vannak magasabb érdekek is. A tizenkettek elé nem mehetünk csip-csup ügyekkel.  A kis nép követei igazán várhatnak, sokkal fontosabbak a homoki folyam országának ügyei. Te talán tudod a választ a kérdésükre?

In-tem-mer-in amilyen aprócska volt, olyan hevesen védte a víz rendjének érdekeit. A megszólított Tl-Osz – aki a tűz elemet képviselte az Őrzők között – nyakán szinte kidagadt az ér. Heves természetét nehezen tudta kordában tartani. Még hogy In-tem ossza ki őt? Hogy meri ehhez venni a bátorságot?…

Több ezer év telt el azóta, hogy a tizenkettek kívánságára létrehozták az öt felvigyázó intézményét azzal a szándékkal, hogy megkönnyítsék a beszélő fény kontinensének és gyarmatainak munkáját. Azóta az öt elem egy-egy képviselője dönt egyenrangú félként arról, hogy milyen ügyek kerüljenek a tizenkettek elé.

– Nyugalom-nyugalom, – szólt közbe a föld elem képviselője – visszább egy kicsit az indulatokkal.

Ár-tem-mot-sál, mint mindig, most is a konszenzusos megoldások híve volt.  Kicsit túlsúlyos teste teljesen betöltötte a lebegő trónt. Az öt felvigyázó a mesterkristály körül, lebegő trónokon ülve vitatták meg az éppen aktuális feladatokat. – Nem hiszem, hogy azonnali döntést kéne hoznunk ebben az ügyben – próbálta befejezni gondolatmenetét Ár-tem, de Tl-Osz belefolytatta a szót.

– Már két napja nem tudunk ezen ügyben dönteni, meddig várjanak a követek?

– Ráérnek – szúrta közbe In-tem.

– Őrzők-Őrzők, kedves társak, kérlek benneteket, szavazzuk meg a kérdést. Ennél sokkal több és égetőbb feladatunk is lenne – mondta Rág-us-Pan, a levegő elem megbízottja nyugodt hangján.

– Ki szavaz a követek sorrendjében Tl-Osz által felvetett menetrendre? – Két kéz emelkedett a magasba és érintette meg a mesterkristályt, ami a kezek tulajdonosainak egyetértését fejezte ki.

– Ki szavaz az In-tem által felvetett sorrendre? – ismételten két kéz emelkedett a magasba és érintette meg a mesterkristályt.

– Megint döntetlen – állapította meg csalódottan Rag-us-Pan a szavazás eredményét.

Sajnos a mai délelőttön sem jelent meg az éter elem képviselője. Már két hónapja nem vesz részt a felvigyázók munkájában, mióta az a szörnyű eset történt. Így, négy elemre fogyatkozva, a tanács a döntésképtelenség szélére sodródott. Már hírek keltek szárnyra a köznép körében ezzel kapcsolatban, ami aggodalomra adhatott okot. Hiába, a lélek képviselőjének hiánya parttalan gondolatmenetekhez, emellett az értelem és érzelem ellentmondásához vezetett. Pont ez a tény az, ami működésképtelenné teszi a tanács munkáját. Ha az agy ellentmond a szívnek, válság van a létezésben…