8. cikk – Az arany négyzet rejtélye, avagy a földre született lélek titka, 2. rész

– Mester taníts még! – kérte Jeg-reg, hiszen négyszemközt csak nagy ritkán lehetett együtt mesterével.

Már több mint négy éve volt a föld iskolájának tanulója, bár ez itt még csak kezdő szintnek felelt meg. Az első pillanatoktól mély és szeretetteljes kötelék alakult ki közte és Ak-et-ma-ata közt. Hálás volt ezekért a pillanatokért, sőt, lelke mélyén várta is ezeket a találkozásokat, ugyanis ilyenkor a szigorú protokoll figyelmen kívül hagyásával beszélhetett mesterével. Nem zavarta ilyenkor a kitörni készülő vihar előszele, a hűvös esti szél feltámadása, ami mint a zabolázatlan folyó hullámai, be-becsapott a föld templomának oszlopcsarnokába.

– Menjünk védetteb helyre Jeg-reg – szólalt meg Ak-et. majd folytatta. – Az örök teremtő Isten öntözésre kapcsolta az ég csatornáit, nagy vihar készülődik. Ahogyan látod a szent liget fáit meghajolni a szél előtt, ugyanúgy hajlik meg a létezés kimondott szavaid előtt is. Ahogy már mondtam neked, a kimondott és elismételt szavaid megnyitják a kaput, ami valóssággá teszi a végtelen áramlás lehetőségét. Annak az erőnek a teljessége, ami most felfrissíti a tájat, ugyanúgy ott van kimondott szavaidban, vagyis benned is. Te és a táj egy vagytok! Te az egyben vagy, az egy pedig benned van. Amit felfogsz az egyetlen teljességéből, annak vallod magad. Ez az Éntudat alapja. Ez a tudat nagy kegy és nagy lehetőség számodra. Itt a földön öntudatod alapján teremtődnek meg a megtapasztalásod útjai. De jól jegyezd meg, tudata mindennek, a szélnek, a fának, az állatoknak is épp ugyanúgy van, mint neked. Mindennek a saját rendjében, a saját formájában. A te tudatod, valahol mélyen érzi e bölcsességet, bár amit most gondolsz magadról, az csak a tudati világod nagyon kis része.

– Akkor a szél ugyanúgy gondolkodik, mint én? – kérdezte Jeg-reg mesterét.

– Nem, a szél a maga tudati rendjében tevékeny és nem az emberében. – válaszolt Ak-et.

– Képzeld el tudatodat úgy, mint a beszélő fény kontinensének földjét. Egy földrész, amin tavak, folyók, erdők, mezők, hegyek, völgyek, városok, utak éppen úgy futnak, mint ahogyan a valóságban tapasztalhatod. Ennek a földrésznek szervezettsége, rendje, struktúrája van. A föld papjai felismerik e struktúrát. Ahogyan a látható földrészünk része a föld rendszerének, úgy tudatod is része a létezésnek. Ezen rendszeren belül tudod teremtéseidet valóssággá formálni.

– Beszélj, kérlek Mester. Mit tegyek, hogy elérjem ezt? – kérlelte Jeg-reg.

– Ahhoz hogy elérd a tudatosságnak ezen fokát, szükséges… – ebben a pillanatban megszólalt a föld templomában álló hatalmas gong. A mély gongszó lassan és méltósággal hullámzott tovább, a templom falai együtt rezegtek vele.

– Itt az ideje a pihenésnek. – szakította meg tanítását Ak-et.- Világosítson meg téged az egyetlen és mindenhol jelenlévő, örök szeretet!

– Legyen veled a bölcsesség Istene, Mesterem. – válaszolta Jeg-reg, és elindult légi-robogójára pattanva hálókörlete felé.