71. cikk – Az ötödik elem iskolája, 3. rész

Ár-tem-mot-sál, In-tem-mer-in, Tl-osz, Rág-us-Pan és Al-lim-ak, az öt tanácsnok, mély meditációba vonult a kristályterembe. Az Öd-év által megduplázott, sőt, megtriplázott személyiségeiket mind visszahívták. A néma beszéd művészetében egyesítették tudatukat a fénykristállyal, hogy így lépjenek kapcsolatba a Tizenkettekkel. A külső szemlélő, ha lett volna a teremben, inkább nézte volna őket szobornak, semmint élő embernek. Légzésük lassú, mély és egyenletes volt, szemük zárt, testük mozdulatlan. Mindezzel szemben, az egységes tudati mező, amit kialakítottak, vibrált az energiák és az információk áradatának kereszttüzében. Az alkotás magasztos és sodró folyamatában egyszer csak a Tizenkettek hívójele tűnt fel. A tanácsnokok gondolatai a fénynél sebesebben csitultak el.

– Dicsőség és áldás legyen az egyetlen Istennek, most és mindörökké.

– Így van, volt és így legyen mindig is – hangzott fel a gondolati válasz öt elméből.

– Iskolátok kérését, munkátok teljességét, áldással kíséri ez Egy, aki önmagától létezik és életet ad minden létezőnek.

– Hatalmas királyangyal, kérünk taníts minket – szólalt meg Rág-us-Pan.

– Igen, keressük az igazságot, ami szabaddá tesz, vágyjuk a szeretetet, ami a teljesség felé emel minket – vette át a szót Tl-osz.

– Aki keres, aki vágyik, aki célba ér, az el sem mozdult az első lépéstől. Az okok oka, a múlt árnya, a jövő illúziója, csupán a jelen tudatának korlátja. Minden, ami felmerül, az mindig is volt. Minden, ami előjön, mindig is létezett. Ami teljes, az változatlan. Ami örök, az mindig is az volt. A mozgás nem más, mint a tudat folyamata. Az alkotó, önmaga teljességéből adott, úgy, hogy korlátozza önmaga teljességének megélését. Ezt a folyamatot nevezzük úgy, hogy megszületik egy lélek. Ezen lélek már képes arra, hogy kérdéseket tegyen fel létezésének okáról. Így szüli meg a szellemi tudatot, egyszerűbben szólva: az öntudatot. Az öntudatos lélek már gondolkodik. Az egy így kettéválik, úgy, hogy önmaga nem változik. A lelki és a szellemi világok, vagyis az eredendő önlétező és a korlátozása által létrejött szellemi tudat már teremt. A forráskódok azok az alapvető struktúrák, amit ti a teremtés útjának hívtok. Az öt alapvető állapot, ami a mozgás és a mozdulatlanság, a határtalanság és az önkorlátozottság, vagyis a meghatározott lét tengelyén nyugszik. Az, aki felismeri, hogy e két tengely benne egyesül, már ismeri is a teremtés titkait. Ti egyszerre vagytok mozgásban és mozdulatlanságban. Létetek végtelenül meghatározott és ezáltal egyben határtalan is. Fontos, hogy nem választás kérdése ez, hanem ez a négy egyben van meg bennetek. Erről kell, hogy szóljon iskolátok – fejezte be mondanivalóját a királyangyal.

– Áldassék a Tizenkettek és az Egy, ki őket a világra rendelte – hangzott fel az öt tanácsnok elméjében az öröm áldása.

– Tl-osz, feladatunk van számodra – folytatta a királyangyal. – Keresd meg Jeg-reg-et, az Új választottat, aki a fekete fennsíkon tartózkodik. Ha ottani feladatával végzett, vele együtt jelenj meg Gál-iv-la fáinál a kertben. Ott fogsz találkozni Der-et-sem-mel, aki majd további dolgaitokat elmondja.

– Ahogy kívánod, hatalmas angyal – hajtotta meg fejét a megszólított.

A meditáció véget ért és a kristály által fenntartott erőtér semmivé foszlott. A terem falai kivilágosodtak és a napi munka elindult. Kérelmezők jöttek, hogy a tanácsnokok segítséget kérjék.