56. cikk – Az ellentétek vonzásában

Az öt felvigyázó termében a csend szinte ünnepélyesre fordult Al-lim-ak tanácsnok tanítása után. A magas légbe kecsesen felnyúló ötszögletű terem a föld mélye felé is kinyújtotta magát. Az Őrzők most már megértették, hogy a látszólagos ellenállás mögött ott található az egység végtelen szeretete, így biztosan érezték helyüket a rendben. Ahogyan az éter elem képviselője Al-lim-ak mondta: a föld szolgált, a víz tisztelt, a levegő szeretett, a tűz hálás volt.

Ár-tem-mot-sál, a föld elem kicsit túlsúlyos képviselője, éppen ellebegett a mesterkristálytól, hogy hozzon pár falat ételt a tanácsnokoknak, amikor In-tem-mer-in, a víz rendjének őrzője kért szót:

– Tisztelt tanácsnokok! Al-im-ak története megmutatta számunkra az utat. Próbáljuk életünkben megvalósítani ezt az egységet. Tiszteljük tehát egymás munkáját annyira, hogy odafigyelünk a másik érzéseire, mert a figyelem az az erő, ami felemel bennünket és nemesíti a lelkünket. Aki azt gondolja önmagában, hogy saját gondolata az egyedüli helyes megoldás, máris az önzés útjára lépett. Engedjük meg magunknak a kérdezés általi nyitottságot, hiszen csak így érezhetjük át a tiszta szándék vékonyka ösvényének támogatását.

– Egyetértek – szólt közbe Tl-osz, aki a tűz elemet képviselte. – Hálás vagyok, hogy Al-im-ak tanácsnok felébresztett engem, illetve minket. Ez a hála arra indít, hogy még erőteljesebben és még alaposabban végezzem el munkámat. Tanácsnokok! Legyünk még hálásabbak azért, hogy elérhetjük, megérthetjük, megélhetjük azokat a szituációkat életünkben, amiket a teremtő szeretet nekünk juttatott. Sőt, ne csak azokért legyünk hálásak, amiket megélhetünk, hanem azokért is, amiket nem, ugyanis az a véleményem, hogy a hiány elvezet bennünket a teljesebb megélés vágya felé. Egy fajta hajtóerő ez számunkra az életünkben. Tudós az, aki ezeket a tanításokat teljes mértékében felfogja. Ha mi önként nem teszünk erőt és még több erőt életünk alakításának nemes feladatába, akkor nem is érünk célt. Hálás szívvel, mindenki hozza ki magából azt, amit úgy nevezünk: még több. Aki leáll és megelégszik az állapotával, az elveszik a múlt pillanatában és képtelen lesz együtt haladni a többiekkel.

Rag-us-Pan, a levegő elem megbízottja egyetértően mosolygott csupán. Derűs szívében növekedett a szeretet érzése társai iránt. Mióta meghallgatták Al-im-ak tanácsnok mondanivalóját, szédítő sebességre kapcsolt a döntéshozatalban a tanács. Talán az Öd-év hatása is szerepet játszott, de egyetlen óra leforgása alatt több döntést hoztak meg, mint előtte két hét alatt. Ha így haladnak, reggelre le is dolgozzák hátrányukat.

– Őrzők, – szólalt meg végül a töprengéséből visszatért Rag-us-Pan – a Tizenkettek méltó személyeket választottak ki a feladatra, látom, sőt, érzem is ezt. Amikor rátok tekintek, élvezem azt a végtelen áramlást, ami lényetek egészéből árad felém. Jó látni azt, hogy az egység, a lendület, az áramlás ilyen magasságig vezet titeket. Tudom, hogy ahol a szeretet ilyen fokú jelenlétét és erejét megengedik, világokat irányítanak ott, és ez bizony a ti érdemetek! Tudatosítsuk akkor még egyszer magunkban, választhatjuk az ellenállást és a vitatkozást, de akkor az élet is ellenál nekünk és vitát vitára halmoz. Másik esetben pedig élhetjük a szolgálat, tisztelet, szeretet, hála útját, és akkor az élet is ezt adja nekünk. Ez az, amit minden tudatos lénynek el kell döntenie az életében. Aki úgy gondolja, hogy maga felismeri, hogy a másik mit akar, az bizony csapdába is került. Önzésének végtelen hiúságába. A bölcs mindig kérdez! A kérdés egyben a keresés, a kérés előszobája. Ez a szoba pedig az alázat elfogadásán keresztül, az igazság ablakán át, a harmonikus és szeretetteli élethez vezet el. Az ellentétek vonzása tehát egységbe emeli a lelket.

Az öt felvigyázó a mesterkristály körül, lebegő trónjaikon ülve, hangtalan, azaz teljes imával dicsérték az egyet, ami örökkön örökké van.