36. cikk – Az ötödik felvigyázó rejtélye, 7. rész

Úgy érezte több órát aludt. Ekkor érte a döbbenet: az óra szerint összesen egy másodperc telt el. Hitetlenül fogadta fülének jelzését, ami még közvetítette a szobából kilépő parancsnok távolodó lépteinek visszhangját. Rag-us-Pan még életében nem érezte magát ennyire kipihentnek és tetterősnek. Felállt, majd a testőrök által kísérve a dolgozó szobájába vonult. Az éjszaka fényei, mint mindig, most is megnyugtatták, ahogyan helyét elfoglalva keze az Öd-évre tévedt. Tudata abban a pillanatban kapcsolatot létesített a végtelen intelligenciával. Érezte bátorító, szeretetteljes simogatását, biztatását.

– Lássuk a feladatokat – gondolta magában a tanácsnok. Rápillantott az első fénykristályra, ami Al-lim-ak, az éter képviselőjének állapotáról szólt.

– Meg kellene látogatnom őt – morfondírozott magában. Éppen amikor befejezte a gondolatot, furcsa bizsergés vett erőt rajta, majd legnagyobb megdöbbenésére, úgy érezte felállt és egy helyben is maradt egyszerre. Az íróasztalt megkerülve szembenézett magával, illetve, ahogyan ült, felnézett magára és nézte amint ott áll az asztal túloldalán.

– Uhh… – szakadt ki önkéntelenül is szájából a meglepett sóhaj. Önmaga, vagyis az álló Rag-us-Pan elmosolyodott, majd felnevetett. Meglepő módon így szólt:

– Egész jól nézünk ki. Egyetértek veled! Megyek, megnézem, mi van Al-im-ak-kal. Te csak dolgozz tovább itt nyugodtan, mindenről tájékoztatlak majd. Jövök hamarosan!

– Persze, öö…izé.. menj csak…- válaszolta kissé meglepetten az első Rag-us-Pan. – Várj, ööö… én mindig ilyen parancsoló voltam, izé… vagyok? – kérdezte a második Rag-us-Pan-tól.

– Nekem nem tűnt fel eddig, de jó hogy mondod, elgondolkodom rajta – nevetett az ajtó felé távozó Rag-us-Pan.

Épphogy tett pár lépést az ajtó felé, amikor megszólalt az egyik őr:

– A magasságos Tl-osz, a tűz elem képviselője, az öt elem tanácsnoka kér bebocsájtást a dolgozószobába. Kíséretében érkezik a magasságos Ár-tem-mot-sál, a föld elem tanácsnoka, és a magasságos In-tem-mer-in, a víz rendjének tanácsnoka.

– Jöjjenek – hangzott egyszerre a két Rag-us-Pan szájából a válasz.

Az ajtó kinyílt, és a tanácsnokok nagy nevetés közepette, élénk eszmecserét folytatva beléptek a szóbába. Egy pillanatra megálltak a két Rag-us-Pan láttán, majd zavartalanul folytatták tovább.

– Ez nagyon jó – szólt Tl-osz

– Igen, én elküldtem magamat a tanácsteremebe – válaszolt Ár-tem-mot

– Hát igen, élvezetes is ez az egyszerre több helyen levés – szúrta közbe In-tem-mer. – Én elmentem Al-im-ak-hoz is.

– Én épp most indulok – szólt közbe az álló Rag-us-Pan.

– Megyünk veled – mondta erre egyszerre Ár-tem-mot és Tl-osz.

Hirtelen kettéváltak és csatlakozva Rag-us-Pan-hoz elhagyták a szobát. A szobában csak a négy tanácsnok maradt.

– Te dolgozol? – kérdezte meglepetten Tl-osz. – Inkább küldd el magad a tanácsterembe, ott majd folytatják a munkát, mi meg üljünk le és beszéljük meg, hogy ezek után hogyan éljük az életünket.

– Rendben – válaszolt Rag-us-Pan. Megremegett és a harmadik Rag-us-Pan lépett ki belőle, aki elindult a tanácsterembe, hogy folytassa munkáját.

– Szerintem váltsunk néma beszédre – indítványozta Ár-tem-mot.

Egy külső megfigyelő, amennyiben jelen lehetett volna a szobában, megdöbbenve látta volna, hogy négy férfi egymással szemben állva, némán szemlélik egymást.