145. cikk – A levegő rendjének főpapja, a felemelkedett mester 13. rész

A négy elem főpapjai a fekete fennsík örök harca felett néma beszédben egyesülve érezték, élték, értették társaikat. Mint egy kéz négy ujja, egyetlen valóságban voltak jelen, hogy a lehető legmagasabb szinten képviseljék az öntudatban megjelenő Isteni teljességet. A néma szót most Ah-met, a levegő főpapja vette át, teljesen átérezve a tűz és a víz főpapjának megrendülését.

 

– Amilyen hiteim vannak, azok a megengedésem mértékét mutatják meg. A megengedés valójában szellemi alázat. Az az egyetlen helyes hozzáállás a létezéshez, ahol együtt éljük meg a szeretet és a tisztelet teljességét. A gondolkodó ember saját öntudatának teljességében hamar felismeri ennek a hozzáállásnak a helyességét.
– Mert amikor a megengedés létállapotát létrehozod magadban, akkor ezzel együtt a legmagasabb elfogadás, befogadás állapotát éled meg. Ugyanis a megengedés valójában a széttört látszatvalóság összehangolásának művészete. Olyan kötődések kialakítása, amelyek által a létező a valóságot a maga teljességében engedi megnyilvánulni. Pontosan olyan ez, mint egy zenekar különböző szólamainak harmonikus egységbe illesztése, oly módon, hogy a teremtettség hangjai a maga
teljességükben szólaljanak meg.
– A megengedésben érjük tehát tetten a szakadatlanul kiáradó szeretet végtelen sokszínűségében jelenvaló tisztelet elfogadását. Kötődj tehát helyesen úgy, a tisztelet ereje által mindenhol jelenlévő egységhez, vagyis a szeretet állapotához, hogy örömben felismerd annak csodálatosan kinyíló teljességét. A szépség lesz az a kapu, amelyen belépve érzékelheted, érezheted, s élheted az elfogadás állapotát. Ugyanis a megengedést az egyén szépérzékének fejlesztésével lehet elősegíteni. Mert amit szépnek látsz, az megmutatja kötődésed szintjét is. Örülj tehát öntudatod legnagyszerűbb tulajdonságának, a megengedés teljességének.

 

Ah-met-tá-ahm, az élő lelkiismeret, a levegő rendjének főpapja immár csak halkan mondta ki, de mégis mindenki érezte a mantrák erejét:

 

1. A Megengedés tűz, ami éltet, fény a létben.
2. A Megengedés víz, ami öntözi a létet.
3. A Megengedés levegő, mi szárnyal, a létben.
4. A Megengedés föld, ami támaszt ad a létben.

 

Az Élő lelkiismeret egész szellemi testét átjárta a végtelen borzongás, és tudta jól, hogy arca éppen úgy ki van pirulva, és szemeiből éppen úgy kicsordultak a könnycseppek, mint ahogyan két társán is megjelentek e mély átérzés, átélés külső jelei.

szechenyi-banner