127. cikk – Az arany négyzet rejtélye, 24. rész

A főparancsnok sátrában már mindenki ott volt, mikor Jeg-reg és Száre belépett. Minden szempár rájuk szegeződött s Mihály kérdőn Száréra nézett.

– Csak a harcoktól tiltottál el, attól nem, hogy részt vegyek a haditanácson – válaszolt Száre a ki nem mondott kérdésre és leült a helyére. – Talán még jó leszek valamire?!?

Jeg-reg elámult Száre szemtelenségén. Atlantiszban ilyen tiszteletlenséget és manipulációt a legöregebb főpap sem engedett volna meg magának a főangyallal szemben, mint Száre az előbb. De úgy látszik, hogy ezt a többiek már megszokták, mert a legtöbben egy félmosoly kíséretében átsiklottak ezen a közjátékon. Maga Mihael is.

A műveleti tervekről Lucifer jelentett a parancsnokoknak, miközben a kivetítőn folyamatosan láthatóvá váltak a megtervezett hadmozdulatok.

Jeg-reg nem sokat értett a főangyal jelentéséből. Próbálta összerakni fejében a látott képeket az elhangzottakkal. Próbálta értelmezni a számára ismeretlen fogalmakat, mint tűzelőkészítés, tűzcsapás, ütközet, sikert kifejlesztő lépcső, fedező-biztosítás, áttörés, főerőkifejtés iránya és próbálta beazonosítani őket a kivetítőn látottakkal. Zsongott a feje, mire Lucifer befejezte a parancs ismertetését, s belsőjét teljesen átjárta a félelemmel kevert feszült várakozás. Ránézett az órára. …’még 10 óra…’- hallotta saját hangját, ám ekkor Bá Algét parancsnok hangja jutott el füleihez.

– Parancsnok! Ha az erőteret még nem tudjuk áttörni, miért támadunk, mi a célja ennyi vér kiontásának?

Hirtelen, mintha megfagyott volna a levegő. Lucifer, fagyos, gúnyos, kissé pikírt hangon válaszolt Bá Algétnek és a többi parancsnoknak.

– Nem mondtam volna….? Nahát!

De ekkor Mihály félbeszakította.

– …hogy próbára tegyük a védelmüket…lássuk, hogy mit tudnak…

Ekkor döbbent csend lett. Jeg-reg nem tudta felfogni, hogy Mihael, aki olyan, mint Isten, ő, aki a seregek vezére, ő, aki az igazság angyala, hogy hozhatott ilyen döntést…?

A parancsnokok csendben hagyták el a sátrat s siettek az egységeikhez. Később, távolról már hallotta is, hogy a katonák megkezdték felkészülésüket a másnapi ütközetre.

Az eligazítás után, Jeg-reg és Száre csendben lépdelt egymás mellett. Jeg-reg törte meg a csendet.

– Miért van ennyi féle fegyver használatban?

– Mert mindegyik más célt szolgál – értetlenkedett a kérdésen Száre.

– Nem, nem így értem! Miért van mindkét oldalon szúrófegyver, lőfegyver és energiafegyver?

– Egyszerű, mindenkire más hat jobban. Téged bármi megölhet, nyíl, kard, kinetikus fegyver stb. De például a lemúriaiakat már nem. Az ő elpusztításukhoz már energiafegyverek kellenek.

– De akkor nem lenne elég, ha csak energiafegyvereket használnátok?

– Minden fegyver energia fegyver, csak más-más energiát használ. De ismered az ősi bölcsességet – mosolyodott el Száre – verébre sem lövünk ágyúval.

Ezzel megint csend telepedett Jeg-reg és Száre közé. Jeg-reg azon morfondírozott, hogy mi az az ágyú?

– Mondd, hogy harcolhat fény a fény ellen? Hogy lehet például egy angyalt megölni? – fakadt ki egyszer csak Jeg-reg.

– Sehogy – válaszolt Száre egyszerűen. – Senkit nem lehet megölni! A porhüvelyt – ami neked is van – azt le lehet amortizálni, de a lelket nem tudod megölni. Bizonyos eseteket eltekintve….

– De akkor, ez a harc, egy végeláthatatlan harc!

– Igen is, meg nem is. Tudod, mikor ez az egész konfliktus kitört, akkor a Forrás elzárta az éltető energiát a lázadók elől. Ezért, amikor a másik oldalról egy angyal, illetve a hozzájuk hasonló teremtmények megsérülnek, bár sebük szinte azonnal beforr, de azt az energiát, amit a seb szerzése és a seb begyógyulása között elvesztettek, már nem tudják pótolni, ezáltal gyengülnek. Kicsit árnyalja a képet, hogy a gyengülés mértéke függ, hogy milyen mértékben és milyen gyorsan tudják magukba integrálni a sötét energiát. Ezért kell lezárnunk a szentélyben lévő kaput. Ha sikerül, akkor már az a forrás is el lesz zárva előlük.

– S van olyan, hogy valaki már teljes mértékben kicserélte energiarendszerét?

– Arra gondolsz, hogy már csakis a sötét energia élteti? Igen, van ilyen, de paradox módon, ahhoz, hogy ebben az Univerzumban létezzen, mindenképpen szüksége van ennek az Univerzumnak az energiájára is. Mindenképpen gazdatestet (ami nem biztos, hogy fizikai test) kell keresnie.

– Másodszorra mondod, hogy több Univerzum is van. Elmondod, hogyan érted ezt?

– Háát, legyen, Te kíváncsi ifjú! Ha valamit nem értesz, kérlek szólj! – adta meg magát Száre Jeg-reg kérésének.

– Népem hite szerint – kezdte mondandóját Száre – a Teremtő, az ő teremtői terében több isteni világot, világmindenségeket teremtett. Ezek az isteni világok a különböző Univerzumok, s mindegyiknek van egy-egy Istene, akit mi Forrásnak, illetve Fenntartónak (is) hívtunk. A Forrás/Fenntartó feladata, hogy megteremtse a saját világát (Univerzumot) és egyben fenntartsa ezt a teremtést, fenntartsa az áramlást, ami maga az élet. Ehhez a Forrásnak végtelen energia és végtelen információ áll rendelkezésére. Pontosabban ő maga a végtelen információ és végtelen energia. Ezek az isteni világok (Univerzumok) különböző rezgésmátrixban működnek végtelen frekvencián/hullámhosszon (csak „0”-n nem, mert az „nem élet”). Pl. a mi Univerzumunkban, van mágneses rezgés, mechanikai rezgés, elektromágneses rezgés s még ezernyi más rezgés. Másik Univerzum más rezgésmátrixban van, de biztosan vannak átfedések. Az egyszerűség kedvéért a fajtám, a mi Univerzumunkat „fehér” univerzumnak hívta, mert a fehér fényben benne van az összes hullámtartományú (látható)fény. Imáinkban így az Egy Igaz, Tiszta Fehér Istenhez imádkoztunk. A mellettünk lévő legközelebbi Univerzumokat pedig piros és fekete Univerzumnak hívtuk, mivel a mi Univerzumunkból ilyen színűnek látszódtak. Valószínűsítettük, hogy ha azokban az Univerzumokban lennénk, akkor azokat látnánk fehérnek, s a mi Univerzumunk lenne valamely más színű. Tudsz követni?

– Igen, persze. Csak fura szavakat használsz. De értem – győzködte Jeg-reg Szárét és önmagát is.

– Rendben. Mint mondottam, az áramlást (az életet) – minden univerzumban – az univerzum istene biztosítja, így a miénkben is. De az áramláshoz szükség van negatív és pozitív pólusra, bár ez nem a legjobb szó rá. Hogy értsd, gondolj a szélre. A szél a levegő áramlása két eltérő nyomású légtömeg között, amíg a nyomáskülönbség ki nem egyenlítődik. Itt annyi a különbség, hogy az élet áramoltatásánál soha nem lesz „szélcsend”, mert az a halál. Illetve van nyugvópont, az maga a teremtés előtti állapot, de nem akarlak még jobban összezavarni, így menjünk most tovább. Tehát a teremtésben az egyensúlyi állapot: az állandó mozgás, az áramlás. Az áramlás maga az Élet. Azt tudod, hogy Isten a végtelen energia és a végtelen információ. Azt is tudod, hogy a végtelen magába foglalja a végtelenül magas és a végtelenül alacsony rezgésszinteket is. Vagyis a teremtés minden hullámhosszon történik. S mostanra talán érted, hogy a fajtám hite szerint miért mondtam, hogy az Univerzum alacsony hullámhosszú teremtései/„sötétei” nem azért „sötétek”, mert lepaktáltak a gonosszal, hanem mert az ő fényük más hullámhosszú. Természetesen az egyén szintjén lehetnek ők gonoszak (főleg azért, mert az egyén számára nem érthető a viselkedésük, cselekedeteik), ha már címkézni, ítélkezni van kedvünk, de összességében ők is fény a fényből és az áramlást szolgálják, vagyis az életet. Nem a víz a gonosz, ha belefulladsz. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az egyén szintjén nem csak az alacsony frekvenciájú teremtéssel nincs egy hullámhosszon, hanem a nála jóval magasabbal sem. Mindkettő zavaró, halálos lehet.

– Ezt értem, legalábbis úgy gondolom. De Te is beszéltél a sötét erőkről, a gonoszról, a másik oldalról – s Jeg-reg közben a szentély felé nézett.

– Valóban. Azt már tudod, hogy a népem – legalábbis az elmélet szintjén – senkit nem tartott gonosznak, sötétnek az Univerzumon belül. De… a legendáinkban az szerepelt, hogy az Egy, Igaz, Fehér Isten teremtésének 4. szakaszában történt valami, ami miatt lelassult az áramlás az Univerzumon belül. Ennek következtében a teremtés 6. szakaszában idegen (fekete) energia(mátrix) jelent meg ebben az isteni világban, mivel, ha a mi teremtésünk a teremtővel együtt „gyengélkedik” (lassul), akkor más teremtések teremtőinek lehetőségük nyílik a „garázdálkodásra”.

– Mi volt ez a „valami”?

– Jó kérdés. Én is sokáig kutakodtam az Akashában, mire találtam valami kis utalást a történekre. Kutatásaim alapján az Egy Igaz Tiszta Fehér Isten teremtésének 4. szakaszában két egymás melletti Univerzum összeütközött. Nem találtam meg okokat…népem is egyszerűen rákente az egészet a „gyémánt lelkekre”, akik valami miatt akkor és ott nem végezték jól a munkájukat. De a kérdés, még mindig kérdés marad: mi volt az a valami, ami miatt ez bekövetkezett?