Pünkösd öröme – avagy a tűz mágiája (Razieli beszélgetéssel)

„Újra időbe lépett az időtlen.
Lépte, léte,
Fényt hozott a sötétbe.
Egy lett Újra a két jel
Mi az ősi szigeten tört el.
Ébredj lélek, lépj a fénybe
Istened, (istenséged) vár ott téged”

Atlantisz Intelmek Könyve – Raziel

Az aláhúzott szavak jelentéstartalma:
Időtlen (Isten)
Sötétbe (fizikai világ)
Két jel (Dávid csillagának két háromszöge),
Ősi szigeten tört el. (Atlantisz)

Pünkösd öröme

Avagy a tűz mágiája, Atlantiszi eredete – Liturgiával és Razieli beszélgetéssel egybekötött ünneplés.

A tanfolyamok ára: 18.000-Ft / fő

Kedvezmények:

  • Pároknál a második személy féláron vehet részt.
  • Felhasználók és mestertanárok szintén féláron vehetnek részt.

 

De mi is a tűz ünnepe? Mire is emlékezünk mi emberek ilyenkor?
A válasz egyszerű: az akaratra, és egyben az élet örömére is. A létezés örömére. Mindarra, hogy élünk, hogy akarhatunk, hogy helyesebben mondva szándékaink lehetnek. Ez az ünnep mind időben, mind térben visszavisz minket a teremtés kezdetéhez. Arra a pontra, amikor a létezés elindult. Hiszen, akkor jött létre a kettősség: a befogadás és az aktivitás. Az ember, mint teremtmény, és mint teremtő kettőssége. Ennek szimbóluma a Dávid csillag néven ismert alakzat.

 

 

1. EGYSÉG: „TE is az Vagy” ősi bölcsessége, a mindenben fellelhető ÖnMAGam.
2. HIT: feltétel nélkül elfogadott tény a létező számára.
3. SZERETET: az Isten életerejének megnyilvánulása.
4. IRGALMASSÁG: felismerni a másik létező szükségszerűségéből fakadó saját tanulásunkat.
5. TÁMOGATÁS: megmutatni a másik számára a helyes utat, vagy módszert, amivel ő megoldja
problémáját.
6. TOLERANCIA: elfogadása a másiknak, úgy ahogy van.
7. BÖLCSESSÉG: a tudás helyes alkalmazása.

 

Ez az alakzat minden emberben jelen van, hiszen jól mutatja létünk kettősségét. Egyben teremtünk és kiárasztunk minden pillanatban, de elfogadunk és befogadunk is. Egyben Istenek vagyunk, de egyszerre teremtmények is. Az emberiség alapvető evolúciós folyamata, hogy a benne szunnyadó teremtő erőt tudatosan használja fel, önmaga és mások boldogulására. Ez a folyamat nem megy könnyen az eszmélő léleknek. Mindannyian birkózunk létezésünk és teremtésünk terhével. Ennek talán az is lehet az oka, hogy még van elég sok tanulnivalónk, a létezés belső és külső szellemi törvényszerűségeiről. Az ébredő lélek, csak lassan engedi magába (pont tudatának megőrzése végett), saját teremtői képességét. Ezt az utat, felismerések, és örömök és egyben kudarcok, tévedések egyazon számban tarkítják. Az itt átélt tapasztalatok mind segítenek nekünk nemesedni és újra elfoglalni saját megérdemelt helyünket a teremtésben.

 

Pünkösd ünnepe így egyben a megelőlegezett bizalom Isten részéről az ember felé, egyben egy pillanatnyi betekintés, az öröm az egység állapotába. A helyes akarat, vagyis a visszaárasztott öröm, a hála ünnepe is. Belépés az Istennel egységben levés állapotába. Belépés Atlantiszba, vagy ahogyan a keresztények mondanák a mennyei Jeruzsálembe.

 

Végezetül álljon itt a nagy beavatott és látnok próféciája 21. századra vonatkoztatva:

 

„Ezután láték új eget és új földet; mert az első ég és az első föld elmúlt vala; és a tenger többé nem vala. (Atlantiszra való Utalás) És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet, a mely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony. És hallék nagy szózatot, a mely ezt mondja vala az égből: Ímé az Isten sátora az emberekkel van, és velök lakozik, és azok az ő népei lesznek, és maga az Isten lesz velök, az ő Istenök.”
(János Menyei Jelenések könyve)

Az esemény véget ért.